Elektrosebészet

Az elektromos áram szöveti hatása

Az élő szövetbe vezetett elektromos áram háromféleképpen hat a szervezetre:
- lokálisan hőt gerjeszt
- stimulálja az idegeket és az izmokat
- valamint ionmozgást idéz elő

Ezek közül az elektrosebészet csak a hőhatást alkalmazza, míg az ionmozgást (elektrolitikus hatás) és az ideg-izomstimulációt nagy frekvenciájú váltóáram (300 kHz körüli) alkalmazásával igyekszik kiküszöbölni.
Az így leadott hő alkalmas a szövetek koagulációjára, vágására vagy párologtatására.

Elektrosebészet alapja

Az elektromos áram a szövetekben lévő vizet lassan felmelegíti, és kb. 70 °C-nál a sejtfehérjék kicsapódnak (denaturálódnak), így a szövet koagulál.

Ezzel szemben a vágás során az elektromos áram a szövetet nagyon gyorsan melegíti fel, a sejtek közötti víz felforr, amely a sejtfalak szétroncsolódását okozza.

A párologtatáshoz nagy teljesítményű elektromos áramot használnak, melynek hatására a szöveti felmelegedés pillanatszerű. Elérve a 100 °C-ot, a sejtek folyadéktartalma elforr és gyakorlatilag felrobbannak, így a szövet összezsugorodik, és egy nagyobb koagulációs zóna alakul ki.

Unipoláris és bipoláris elektrosebészet

Az elektrosebészetben az egyik fontos tényező, hogy a használt eszköz unipoláris vagy bipoláris-e. A kettő közti választásban döntő jelentősége van a behatolás helyén kialakuló áramsűrűségnek (Watt/cm2), mely a feszültség, ill. az áramerősség kombinációjának függvénye.
Másik fontos tényező, hogy az elektródok direkt kapcsolatban vannak-e a szövetekkel? Ha igen, úgy az áram közvetlenül halad az eszközökről a szövetbe. Ha azonban nincs direkt érintkezés, úgy feszültségkülönbség alakul ki az elektród és a szövetek között, aminek következtében szikrák keletkeznek. Az árambelépés helyén az élő szövetben igen magas hőmérséklet lép fel, ami párolgást okoz.
Mivel mind az unipoláris, mind a bipoláris eszközök más-más célra alkalmazhatóak jobban, így a sebésznek kell tudnia, hogy a kívánt eredmény mely módszerrel érhető el előnyösebben.

Unipoláris elektrosebészet

Az unipoláris elektrosebészeti beavatkozás során a műtéti területre csak a kisméretű, pontszerű, aktív elektródot vezetik be, melynek környezetében nagy áramerősség alakul ki. Az így közölt áram a nagyméretű, semleges elektród felé folyik, mely csupán a testfelülettel érintkezik. A létrejövő áramerősség alkalmas koagulálásra, vágásra és párologtatásra is. Ezt az eljárást az endoszkópos sebészet is széles körben alkalmazza.

Bipoláris elektrosebészet

A bipoláris elektrosebészeti beavatkozásokhoz használt eszköz két, egymástól szigeteléssel elválasztott része a két elektród, melyeket bevezetnek a műtéti területre. A bipoláris eszköz elektródái csupán néhány mm távolságban vannak egymástól, és a közölt nagy áramerősség elsődlegesen csak a köztük lévő szöveteken halad át .
Mivel az elektródok közötti kis távolság miatt szövetek ellenállása is sokkal kisebb, ezért a bipoláris elektrosebészeti eszközök használatakor kisebb áramsűrűséget alkalmaznak, mely koagulálásra ugyan jó, de vágásra kevésbé használható, mint az unipoláris eljárás.

Termokoaguláció

Az unipoláris és a bipoláris elektrosebészeti eljárások során is áram folyik át az élő szöveteken, így kóboráramok veszélyével mindkét esetben számolni kell. Létezik azonban egy olyan biztonságosabb módszer, ahol az áram csak az eszközön folyik keresztül, és annak valamely speciális részét felmelegíti, majd ez közöl hőt az élő szövet felé. Ez a termokoaguláció legbiztonságosabb módszere.

Elektrosebészeti módszerekkel olyan jóindulatú elváltozásokat lehet eltávolítani, melyek esetében nem indokolt szövettani vizsgálat elvégzése. Ilyen pl. a vírusos szemölcsök, a fibrómák, az érdaganatok.

© 2010 szepsegbroker.hu | Elektrosebészet
Minden jog fenntartva! | A weboldal tartalma nem másolható a tulajdonos írásos beleegyezése nélkül.

Hozzászólások: